Érdekes dolog, hogy bizonyos film műfajok nagyon rezisztensek tudnak lenni a Minőséggel szemben: ilyen a horror filmek műfaja is. smile hangulatjel
Nagyon szeretem őket, de igazán minőségi filmalkotásokat nehéz találni ezen a téren. Mert miből is áll ma egy átlagos horror? Nem más, mint sablonos klisék halmaza, melyek főképp az utóbbi időben nagyon hasonlítanak egymásra, és ennek okán rendkívül szellemtelenek.
Mire is gondolok? Van egy magányos ház, lehetőleg egy jó 100 éves régi családi ház; előnyös, ha egy hínáros tó is van a közelben, a vízfelszín felett finom ködfüggöny lebeg, és egy korhadt deszkájú, kócmadzaggal a rozzant stég deszkáihoz erősített öreg csónak finoman a stégcölöpökhöz verődik...
A házban sok tükör van, és számtalan súlyos, a földön tovább redőződő vérvörös brokátfüggöny, a parketta lakja csíkokban hámlik, és finoman nyikordul meg minden lépés alatt. A ház több emeletes, a lépcső alatti gardrób, és az alatta megbúvó pince - ahol a villanyzsinór mindig elszakad/ vagy a villany kiég/ vagy nincs is - szörnyű titkokat rejt. A földszinti konyhaablakból a kertre látni, és ott az este félhomályában mindig megmoccan valami... Az emeleti hálók valamelyikében ódon két ajtós ruhás szekrény van, elbújhatsz benne, ha akarsz, vagy a képernyő előtt az öledben lévő párnába markolhatsz, ha már a popcornos tál kiesett a kezedből a félelemtől, de a Bogeyman úgyis rád talál majd... Tudnod kell, hogy egy hálóinges, elsőre oly ártatlannak tűnő kislány biztosan feltűnik valahol ebben a házban, vagy legalább egy tükörben, egy villanásnyira, és ez így szükségszerű.
Bármikor megszólalhat egy felhúzható, balerinát körbe forgató kis tükrös zenegép, de figyelmeztetlek: ha a csendben elillan az utolsó dallam, készülj a legrosszabbra... A család, mely e falak között él, ellentmondva a racionális és elővigyázatos gondolkodás minden szabályának, teljességgel ésszerűtlen döntéseket hoz, egyfolytában, szinte megágyaznak az elkövetkezendő szörnyűségeknek, szinte ők maguk teremtik meg a tragédiákhoz szükséges conditio sine qua non-okat.
Ismerős megoldások? smile hangulatjel Felteszem, igen. És még nem beszéltünk az amúgy sem túl magas mércével mért átlag alatti színészekről, és a minősíthetetlen színészi teljesítményükről...
De, hogy konstruktív legyek, leírom egy jó horror conditio sine qua nonjait néhány pontban:
1. A jó horror jó színészi játékon alapul.
2. A jó horror története eredeti, nem sablonos, a cselekményvezetés fordulatos, kiszámíthatatlan, de utólag rekonstruálható és logikus.
3. A jó horror ijesztő, de nem a hirtelen hang és fényeffektektől.
4. A jó horror tud durva lenni, de nem feltétlenül az artériás vérzéstől, és az epehányástól.
5. A jó horror mint filmalkotás is értékelhető, nem feltétlenül értéksemleges, lehet érvényes-érdekes-értelmes-értékes egyszerre.
Végül következzék 3 példa olyan filmekre, amelyek maradéktalanul megfelelnek ezen kritériumoknak:
1. A bárányok hallgatnak (1991)
2. Hannibal (2001)
3. A vörös sárkány (2002)
Ezek persze személyes kedvencek, de ettől még kimerítik a fenit 5 kritériumfeltételt.
Nektek mi a kedvenc horror filmetek? Várjuk a kommenteket! smile hangulatjel
#BÁRÁNYOKHALLGATNAK4EVER
#sírnak_még_a_bárnyok_Clarice
#SirAnthonyHpokinsésJodyFosteraLegjobbak
#kalitkába_zárt_vörösbegy_láttán_az_egek_dühöngnek
#WilliamBlake
#az_egyszerűség_elve
#HannibalszeretiMarcusAureliust
#énis
