Elérkeztünk végül a 6. évad végéhez, és hőseinkkel együtt végül is Negan és a Saviors klánnal is megismerkedtünk.
A TWD legnagyobb gyengesége az, (amit az alkotók ismételten újra és újra elkövetnek): a csoport tovább aprózódik - és inkább kissé erőltetett, mint valós okok miatt. Maggie esete jó példa erre: Hilltop-ba vinnék, mert orvosi ellátásra szorul - és ehhez felkerekedik a csoport színe-virága, a legharcképesebbek és legharcedzettebbek, akik nélkül Alexandria könnyű prédává lesz. Logikusabb lett volna maximum 2-3 embert küldni, hogy mindenáron hozzák el az orvost Alexandriába, akár emberrablás útján is - de nem ez történt. Helyette hőseink szépen besétáltak Negan kelepcéjébe; bár még az első alkalommal talán jobb lett volna felvenni a harcot, és utána kereket oldani nyomban haza, Alexandriába... Én már az első út torlasznál éreztem, hogy ennek ott nem lesz vége, és hogy Rickék már rég elvesztették a kontrollt a szituáció felett - mert az már réges rég Negan kezében volt.
Daryl személyes vendetta akciójáról szinte szót sem érdemes ejteni, az, hogy még többen utána mennek nettó meggondolatlanság, az egész csoport túlélési esélyeinek csökkentése volt.
Carol távozása ellenben finoman megkomponált volt, és hihető, motívumait és lelke mozgatórugóit átláttuk, és megértettük amit tett - de a többi tapasztalt harcos túlélőtől nem várnánk ilyen infantilis viselkedést...
Ez az évadzáró egy kemény rész volt, feszültség teljes és idegőrlő, jó vágásokkal, jó megoldásokkal: a teherautóba beszűrődő fénnyel való játék nagyon ötletes volt, elismerésre méltóan elmés megoldás.
A Fő Atrakció, a koktélcseresznye a mi habostortánk csúcsán persze a várva várt Negan.
Nekem személy szerint Negan kicsit steril és neutrális volt: egy tisztes iparos munka egy egyébként jó színésztől; hiányoltam a zsigerekig átható, tömény elementáris gonoszságot belőle - kegyetlen és brutális, de ez ehhez nem elég, (hisz kedvenc karaktereink is gyakran azok, és mégsem gonoszak, mert a Talio-elv nyomán azért ölnek, hogy meg ne ölessenek, és ez óriási különbség!) hiányzik belőle valami többlet.
Ahogy a fekete bőrdzsekijében nyakában a vörös kis kendővel kilépett, túl színpadias volt, a kis dróttal gondoson átkötött Lucille is olyan tökéletes volt, mintha a kellékesek épp az imént adták volna a kezébe.
Szerintem ennek a karakternek a kíméletlen gonoszságához az kell, ami a pszichopátiás személyiségek jellegzetessége: (gondolok itt Hannibal Lecter karakterére, akitől a zsigerekig kiráza hideg, konkrétan beszarok, ha a szemébe nézek) teljes érzelem mentesség (nem kacarászó gúnyolódás, ez komolytalan és nevetséges színben tűnteti csak fel, és minden autoritását megszűnteti, azonnyomban), jéghideg precizitás, szenvtelen föllépés, és egy irracionális, nem- emberi elem, egy kisugárzás, egy attitűd, ami az emberi mivolt hiányát oly lenyűgöző erővel árasztja magából, hogy majd be csinálunk. Ez hiányzik Negan-ből, lehet hogy a képregényben is ilyen, de attól sokszor eltérnek, érdemes lenne, mert a trancsírozás engem - és szerintem sokatokat szintén nem - nem ken a falhoz.
Az, hogy Negan az epizód végén agyonver valakit a kis Lucille hathatós támogatásával csak egy dolog miatt kemény jelenet: a belső nézet miatt, és mert amikor elsötétül a képernyő, még tovább zuhognak a csonttörő és inakat tépő, és húsba metsző csapások, és szinte visszhangot vernek a Tudatunkban . de Negan sterilitása miatt amúgy neutrális, kifejezetten. Nem volt jó színészválasztás, vagy a rendezők nem érzik át az Elemi Gonoszság természetét, ami meglepne, mert már volt pár brutál karakter eddig is.
Meglátjuk, hová fejlődik Negan, biztosan beljön majd, és a kis Lucille is előkerül bizonyára - remélem Rick kezében lesz, és jól megdorgálja vele Negant, és a Saviors többi tagját.
Értékelésem: 10/7,5
#TWD
#sesion_finale
#Saviors_get_out
#kill_them_all_burn_them_all
#Negan
#MadMan
#DeadMan
#Eye_for_an_eye
#LEX_TALIONIS
